Prológus
Amikor Luna először lépett ki a szabadba a friss levegőre, akkor tágra nyílt szemekkel nézett körbe. Ez pontosan olyan volt, mint amilyenről mindig is álmodott. Igen Luna igen is álmodott, nagyon is sokat. És ebben a pillanatban az álmai valóra váltak. Végre kint volt. Kint. És több száz ember szaladgált körülötte, mind sietett a dolgára. Mind elfoglaltan telefonáltak, szürcsölték a kávéjukat, vagy éppen kézen fogva andalogtak a párjukkal. Luna pedig csak állt ott az utca közepén és széles mosollyal az arcán nézett körül. Végre nem a laborban volt és legnagyobb szerencséjére, nem is a könyvtárban. Ez az ötszáz-tizenötödik napja a földön, de a legelső amit igazából élvezett. Amikor másodjára is körbenézett akkor látta csak meg, hogy nem kizárólag emberek tartózkodnak az utcákon, hanem robotok. De nem hozzá hasonlóak. Egyáltalán nem voltak olyanok, mint Luna. Nem voltak emberiek. Egyszerű robotok voltak fémalkatrészekkel. Luna a kezeire pillantott. Ő emberi volt. Nagyon is emberi. Volt bőre, haja, arca. De még milyen arca volt. Ő volt a leggyönyörűbb teremtés az emberiségen. Az alkotója olyanná tervezte, hogy mindenki szeme megakadjon rajta, utána mégsem mutatta meg soha, senkinek. Most viszont kint volt az utcán és tetszett neki. Egészen addig amíg az egyik felhőkarcoló kivetítőjén meg nem jelent az arca és a felirat, hogy keresik. Azonnal az arcába húzta a haját és megpróbált észrevétlenül elvegyülni a tömegben. Senki sem figyelt rá. Átlagosnak nézett ki. Egy átlagos embernek. Senki sem sejtette, hogy mi járkál közöttük. Életében először Luna pedig normálisnak érezhette magát. Nem dugtak szakkönyveket az orra alá, nem kellett egyenleteket fejtenie. Csak egyszerűen léteznie kellett. Úgy, ahogy van. És ő ennél jobbat el sem tudott volna képzelni.
Vááá!! I M Á D O M !! Gyorsan hozd az elsőt!!
VálaszTörlésxoxo : hiperszuper izgatott barátnéd
OMG!Hát ezzel most megleptél.Ilyen blogot még nem írtál és el sem tudom képzelni hogy abból a zseniális agyból hogy volt képes kibújni ez a "furcsa" történet.Nagyon tetszik.Csak így tovább.
VálaszTörlésLegnagyobb rajongód:Lora♥
Már most imádom, és ez még csak a prológus. :'D Tényleg nem szoktam blogokat olvasni, de ez olyan "könyvszerű". Mintha az Alexandra könyvesboltban vettem volna le egy könyvet a polcról. Fantasztikus, már az ahogy írsz! EGYSZERŰEN NEM TUDOK BETELNI VELE! Most mondanám, hogy siess, de senki sem akarja, hogy elkapkodd. :) Azért körülbelül tudod, hogy mikor lesz fent az első rész?:)
VálaszTörlésUi: Szerintem ez már fanatikus amit művelek. :'D
a következő rész félig van kész, a héten sok dolgom van de pénteken vagy szombaton már biztosan fent lesz:)
TörlésUi: ha fanatikusnak számít, akkor imádom a fanatikus embereket:)
Szia!
VálaszTörlésEgyszerűen nagyszerű, fantasztikus az írásmódod, és a történeted 100%-ig eredeti. Nagyon tetszik, én olvasód leszek!
Szia! :) Jól hangzik a történet.. :) Kicsit az "Én a robot" című filmre emlékeztet, ha ismered, vagy láttad a filmet akkor tudod mire értem. :) Jó a képzelőerőd, ebből a sztoriból bármit ki tudsz hozni és ha a továbbiakban olyan jó részek lesznek mint a prológus akkor egy biztos olvasód már van! :) Ha érdekel én magam is blogger vagyok :) Itt a blogom ---> http://egyizgisztori.blogspot.hu/ További Szép Estét és Jó Írást! :)
VálaszTörlésaz én a robot az egyik kedvenc filmem, egyszerűen imádom azt, hogy már az elejétől fogva minden ki van számolva és be van ütemezve a történetbe. szóval igen talán véletlen egybeesés, hogy pont előző este néztem a filmet és utána álmodtam ezt. szóval köszönjük meg ezt a történetet Will Smith-nek:)
TörlésKöszönöm Will imádlak, csók Viola.